2018. április 28.

Egyházmegyei presbiteri konferencia.

A kedvezőtlen időpont ellenére az egyházmegye gyülekezeteiből közel 80 presbiter, több helyről lelkész jelent meg a szekszárdi református templomban tartott alkalmon. Paksról Szabó Zsuzsa és én. Marco von Leuwen egyházmegyei missziói lelkész köszöntött bennünket, majd Dr. Kaszó Gyula, a házigazda gyülekezet lelkésze áhítatot tartott a Filippiekhez írt levél 2:11-ből, melyet Krisztus himnusznak is neveznek (Jézus Krisztus úr az Atya dicsőségére…). Szó volt az indulatokról, önzésről, dicsőségvágyról, amelyekről le kell szállni és egymásra figyelni. És ez a csoda megtörténhet. Az alkalom központi előadását Dr. Szabó Károly gyermekorvos, a Szolnoki Református Egyházközség presbitere tartotta. Előadásának témája rendkívül aktuális: „Gyakorlati gyülekezetépítés” Az előadó nagyon részletesen, pontosan építette fel az előadását, amelynek legnagyobb értéke, hogy a gyülekezetük eredményes missziós gyakorlatán alapult, ugyanakkor nagyon fontos tanulságokat tudott megfogalmazni mindnyájunk számára. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy az általuk alkalmazott eredményes gyakorlat hasonlít a saját gyakorlatunkhoz. Az előadás utáni fórumbeszélgetésen az előadás témáin kívül felmerült a látogatások szerepe, fontossága a gyülekezetek életében, amelynek szolnoki gyakorlata figyelemre és követésre méltó. Az alkalom része volt a Presbiteri Szövetség egyházmegyei csoportjának tisztújító szavazása, amely után ebéddel szolgáltak házigazdáink a gyülekezet gyönyörű környezetében lévő szabadtéri fedett kerthelységében. A délutáni első előadást Mester Mária szekszárdi presbiter tartotta, amelyben ismertette a 15 éve működő szekszárdi nőszövetség lelkes, intenzív munkáját. Céljuk: közösségépítés az Úrral és egymással. Az alkalmat Rácz József esperes úr zárta. A presbiteri munka hangsúlyairól beszélt az új ciklusban. Feladat a falusi gyülekezeteknél a megmaradás, városi gyülekezeteknél a növekedés. „Ha emberek lesznek, lesznek épületek is!” Kern Sándor gondnok.