2014. április 2.

Református jövő

Sokunkat izgat az ügy! Az is bizonyítja ezt, hogy több mint 120-an jöttünk össze Gyönkön a gimnázium ebédlőjében 2014.03.22-én, hogy meghallgassuk Dr. Harmathy András törökszentmiklósi lelkész előadását, aki Marco de Leeuw van Weenen meghívására érkezett.

I. A presbiteri gyűlés a házigazda Czeilinger Antal áhítatával kezdődött, aki a Jón.4 alapján arról beszélt, hogy Isten szuverén Úr, aki Jónás engedetlensége, sértődöttsége és haragvása ellenére még mindig beszélget vele, és beszélget velünk. Istennek missziói terve van. 

II. Ez után következett Dr. Harmathy Andrásnak, az EJB (Egyházi Jövőkép Bizottság) elnökének előadása.

„Látszólag minden rendben működik, de az elmúlt húsz évet elemző szociológiai kutatások is azt támasztják alá, hogy elfogy alólunk az egyházunk” –indokolta rendkívüli zsinat összehívását kezdeményező javaslatát Szűcs Attila dunántúli presbiter. Ennek hatására hozta létre a zsinat 2011 őszén az EJB-t. Az EJB hívatása foglalkozni az egyház jövőjével. Merre tartunk, és merre kellene tartanunk? Népmozgalmi adatok minden mutatója szerint lefelé tartunk.

A zsinat egy hosszú listát adott a bizottságnak, hogy mivel foglalkozzon, mit kellene megoldani, min kellene változtatni. Erre a bizottságnak nincs meg sem a lehetősége, sem a képessége. Helyette két sarokpontot határoztak meg:

·        Missziói egyházkép, mert a misszióból születik ujjá az egyház!

·        Gyülekezeteiben él az egyház!

Az egyház akkor erős, ha erősek a gyülekezetei. Vonzó-e a gyülekezetünk? Tudunk-e adni? Mit tudunk adni? Akik reformátusok, miért nem járnak? Akiknek nincs felekezetük, miért nem jönnek? Milyen értékek, tapasztalatok jelennek meg a viselkedésünkben, gyülekezetünkben?

Az EJB által szerkesztett és minden gyülekezetnek elküldött ÉRINTÉS c. füzet segítségével ezeknek a kérdéseknek az átgondolására hív a bizottság. Márk 5:25-34 alapján a vérfolyásos asszony példája az EJB vezér igéje. Megy ki belőlünk az élet! Jézushoz járulni, Jézust érinteni, neki elmondani mindent! Csak ez hozhat gyógyulást.

Az egyház küldetése: jellé lenni, küldetésben lenni a többiekért. A gyülekezet, a közösség pedig az üzenet közvetítője, a postás.

A gyülekezet, mint nyitott biblia:

·        a dicséret közössége,

·        az igazság közössége,

·        közösség, ahol a királyi papság találkozik,

·        a kölcsönös felelősség vállalás közössége,

·        a reménység közössége kell, hogy legyen.

Gyülekezeteink és az egyházunk megújulásához szükségünk van döntésre, bátorságra (rendezni saját dolgainkat, szembe nézni a világgal) hitre, reménységre, felelősségre, szeretetre! Ölelő közösséggé kell válni!

III. A gondolkodásra késztető előadás után Birta Miklós gitárművész verbális és hangszeres bizonyságtétele adott nekünk biztatást és örömet.

IV. Ebéd után Surányiné Réti Katalin Nagydorogi lelkipásztor a Délvidéki reformátusok helyzetéről beszélt. A délvidéki reformátusok jelenleg 3 ország (Szerbia, Horvátország, Szlovénia) területén élnek. A délszláv háború felforgatta a reformátusok helyzetét is. Kb.4000 magyar hagyta el az országot, és kb.270000 menekültet telepítettek be. Sok félelem van elfojtva, az emberek csalódottak, depressziósak. A gyülekezetek önfenntartóak, sok segítséget kapnak testvér gyülekezetektől, főleg hollandoktól. Buzdított bennünket, hogy ismerjük meg, látogassuk őket és legyen több testvér gyülekezet! Teréz anyát idézte: „Amit teszünk, egy csepp a tengerben, de anélkül kisebb lenne a tenger”.

V. Végül dr. Tóth György a Völgység Kincse szociális szövetkezet vezetője reformátusvállalkozásokat ismertetett. Ez a társasági forma áll legközelebb a református felfogáshoz. A szociális szövetkezet fórprofit társulás, munkát ad hátrányos helyzetű embereknek, a tagság önkéntes, önfoglalkoztatók, a nyereség pedig diakóniai célokra fordítható. Figyelmeztetett, hogy tehetős tagság, és széleskörű környezeti beágyazódás szükséges az eredményes működéshez, ami nem csak az egyének, hanem a települések előbbre jutását is segíti.

dr. Molnár Klára